A modulgyártás már szeptemberben beindult a CATL magyarországi gigaüzemében, 2025 elején munkába áll a második gyártósor is. A debreceni szürkevíz felhasználásáról pedig már megállapodtak a várossal, ezt hamarosan formalizálják is.
Czepek Gábor magyarázatának végére még a kormány akkugyár-építési programjának dicséretéből is jutott.
A csőhálózat hossza folyamatosan nő, az állapota viszont összességében csak romlik tovább. A kormány idén bejelentett új programjával is évtizedekig tart majd a hálózat felújítása, de legalább nem háromszáz évig, mint az a korábbi állapot szerint várható volt.
A szélerőművek alkotóelemeinek java részét már eddig is újrahasznosították, ám a turbinalapátok kemencében vagy elásva végezték. Egyre több társaság állítja, hogy megtalálta a megoldást, és a lapátok gazdasági értelemben is körforgásossá válhatnak.
Hidrogént nemcsak gyártani lehet, hanem természetes módon is kialakul a földfelszín alatt, a szakértők szerint óriási mennyiségben. Ez a gáz a fosszilis energiahordozókkal készített hidrogénnel ellentétben károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, a megújuló energiával készített hidrogénnel szemben pedig az az előnye, hogy sokkal olcsóbb. Persze a természetes hidrogénnek is megvannak a kockázatai, és benne van a pakliban, hogy ipari méretekben nem is lesz majd hasznosítható, így csodafegyver helyett inkább délibáb lesz. Magyarországon is vannak olyan területek, melyeket érdemes lenne átvizsgálni természetes hidrogénért.
Október eleje óta a közel-keleti konfliktus eldurvulása miatt rohamosan drágul a nyersolaj, és ezt a benzinkutak árai is követték. A magyar tankolókon tovább sújtja, hogy az olaj-, illetve az olajtermékimport szempontjából meghatározó dollárral és euróval szemben is gyengül a forint. Mi jöhet még a hazai kutakon és pontosan melyek a kockázatok a globális olajkereskedelemben?
A chagosiak őseit a francia és brit kolonizálók hurcolták be az atollokra, hogy rabszolgaként dolgoztassák őket a kókuszültetvényeken. A brit kormány aztán a hatvanas években titokban, a jogaikat semmibe véve kitoloncolta a leszármazottakat, hogy az amerikai hadsereg támaszpontot létesíthessen a legnagyobb zátonyon – erre csak évtizedekkel később derült fény. A jogtiprás most véget érhet, és beindulhat az elűzött lakók érdemi kompenzációja is, de a szigetcsoport feletti rendelkezés Mauritiushoz, Kína szövetségeséhez kerül, így sérülnek az amerikai és brit nemzetbiztonsági érdekek. Mi jön most a Chagos-szigeteken?
Évtizednyi bezárási hullám után kiszuperált erőművek újranyitásával elégítené ki a mesterséges intelligencia energiaigényét egy formálódó, új trend az Egyesült Államokban. Így lehel új életet a Microsoft a Three Mile Islandbe, de más társaság is megkötötte már a saját nukleáris bizniszét. A kritikusok aggódnak, mert az atomenergia csak a kibocsátástól mentes, a kockázatoktól nem.
Az EU-s szabályozás kimondja: ahonnan az akkumulátor való, ott kell gondoskodni az újrahasznosításáról is. Miután a kormány kiárusította az országot a távol-keleti akkugyáraknak, kényszerpályán mozog, pedig az akkubontás nem megtérülő üzletág, és ugyanúgy súlyos környezetvédelmi kockázatokat hordoz, mint az elsődleges gyártás. És annak a bontási módnak, melyet az uniós szabályozás lehetővé tesz, még a vízigénye is ugyanakkora.
A kormány 2026-os kezdéssel és 3,5-5 éves beruházással számol.
Egyedi időjárási jelenség alakult ki szeptemberben Európában, amelyet nagyban súlyosbított az egyáltalán nem egyedi klímaváltozás és a rekordmeleg európai nyár. A kilátásaink sem biztatóak: a jövőben egyre több ilyen időjárási jelenség várható a kontinensen, és ezek egyre intenzívebbek is lesznek.
Bár a repülőjegy-vásárlásnál és a szállásfoglalásnál már megszoktuk a rendszert, nagyjából minden egyéb területen felháborodással fogadjuk, ha a kereslet változására reagálva automatikusan megemelkednek az árak. Magyarországon még kevesen alkalmazzák ezt az árszabást, és akkor is zömmel koncert- és színházjegyekre, de él a lehetőséggel már egy magánklinika is.